A növények fényigénye
A szobanövényeknek a növekedéshez és fejlődéshez fényre van szükségük. Nemcsak a fény minősége, de a mennyisége is fontos.
A szobanövények sohasem nőnek olyan gyorsan, mint őshonos rokonaik, bár jól alkalmazkodnak a lakásban uralkodó hőmérséklet-, nedvesség-, tápanyag - és fényviszonyokhoz; a természetes élőhelyükétől eltérő körülmények miatt növekedésük lelassul. Így termeszthetünk lakásunkban olyan növényeket, amelyek a természetben hatalmasra nőnek.
Megvilágítás
Ha nem megfelelő a fény mennyisége vagy minősége, a növény egy idő után elpusztul. Próbáljunk a növény számára természetes élőhelyéhez hasonló környezeti feltételeket teremteni. A trópusok árnyékos erdeiből származó növényeknek mások a szükségleteik, mint a napsütésnek kitett sivatagokban élőknek.
Miért kell a fény?
Az életben maradáshoz a gombák kivételével valamennyi növénynek fotoszintézisre van szüksége. Fény nélkül a növény az elraktározott keményítőn és cukron él; ha nincs, vagy nem megfelelő a fényforrás, hogy felfrissítse a növény szükségleteit, az gyorsan elhasználja az elraktározott tápanyagokat. A természetes körülmények között árnyékban vagy félárnyékban élő növények lassabban kötik meg a széndioxidot (CO2), mint azok, amelyek a közvetlen napsütéshez szoktak hozzá. Ennek eredményeképpen az erős fény gyorsabban szétrombolja az árnyékot szerető növény klorofillját, mint ahogy azt a növény újra tudná termelni. Fokozódik a párologtatás, végül a növény lekókad, sőt, el is pusztulhat. Sok árnyékkedvelő növény, például a páfrányok levelei vékonyak. Az aktív növekedéshez a fotoszintézis mértékének meg kell haladnia a légzés mértékét; fordított esetben a növény fonnyadni kezd. Az ideális az, ha a fotoszintézis mértéke kissé haladja meg a légzés mértékét. Mivel a fény nagyon fontos a fotoszintézishez, növényeink növekedési sebessége a kapott fény mennyiségétől függ.
Mivel a növény a fény felé növekszik, ha nem ügyelünk rá, féloldalassá válik.
Ha a növényt ellenkező oldalára fordítjuk, visszahajlik, eltorzul és megnyúlik.
Jelöljünk meg x-szel egy kezdőpontot a cserépen, és az egyenletes növekedés érdekében néhány naponként forgassuk el 180°-kal.
A FOTOSZINTÉZISRŐL RÖVIDEN
A fény energiát ad át, mely aktiválja a klorofillt (zöld pigment) a növény leveleiben. A folyamat a színes levelű növényekben is ugyanígy játszódik le. A klorofill olyan folyamatot indít el, amelynek során a széndioxid és a víz egyesüléséből a növények tápanyagai, keményítő és cukor keletkeznek. Az utolsó szakaszban a növényi sejtek energiává és új sejtekké alakítják át a tápanyagot.
A megfelelő megvilágítás kiválasztása
A különböző helyiségeknek eltérőek a fényviszonyaik. A fény mérésére használjunk fényképészeti fénymérőt, és ennek megfelelően helyezzük el növényeinket. Vegyük figyelembe az évszakokkal változó fényviszonyokat, hiszen a téli és a nyári fényviszonyok igencsak eltérőek. Tükröket vagy halvány színes festéket használjunk a szórt fény növelésére, illetve sötét színeket a fény csökkentésére. Függönyökkel és redőnyökkel is biztosíthatjuk a megfelelő árnyékolást. A fénykedvelő növényeket az árnyékkedvelők fölé helyezzük. Az egyenletes növekedés kedvéért minden öntözéskor forgassuk el a növényeket negyed fordulattal. A bimbós növényeket ne mozgassuk, mert könnyen lehullajthatják bimbóikat.
Fényképészeti fénymérővel ellenőrizzük a különböző szobák fényszintjeit.
A közvetlen napsütésre érzékeny növényeket redőnnyel óvhatjuk.
Ha tükör elé helyezzük a növényt, a visszavert fényt is hasznosítani tudja.
Rendszeres ablaktisztítással akár 10%-kal több természetes fényt juttathatunk növényeinkhez.
☺ Az északra néző szobákat nem éri közvetlen napfény; a téli fény gyenge, a nyári pedig szórt. Az ilyen helyiségekben a hőmérséklet általában sokkal alacsonyabb, mint a délre vagy nyugatra néző szobákban. Az egész lakásban itt a legkiegyenlítettebb a fényerősség-eloszlás: megfelelő elhelyezés páfrányok, begóniák és számos más levéldísznövény részére. A fény mennyisége a virágzás megindulásához valószínűleg nem elegendő, kivéve, ha a helyiségbe sok visszavert fény jut.
☺ A délre néző szobák a nyári hónapok alatt szinte folyamatos napfénynek vannak kitéve, és télen is ide jut a legtöbb fény. A fény mennyisége sok fénykedvelő növénynek kedvez, ám könnyen előfordulhat, hogy a déli ablakpárkányban uralkodó meleget nem viselik el a növények. Gondoskodnunk kell a szellőztetésről. A begóniák nem kedvelik a déli fekvésű szobákat, a nyáron virágzó kaktuszok és más fénykedvelők viszont jól érzik magukat itt. A télen nyíló kaktuszokat nyáron hűvösebb helyiségben kell pihentetni. A legtöbb fűszernövény szereti a déli ablakpárkányt (ügyeljünk a fonnyadás jeleire); a Coleus, a Bougainvillea és a Citrus a tűző napfényt kedvellik.
☺ A keletre néző szobákban napkeltétől délig süt be a nap, így a növények sok fényt kapnak, de a perzselő hőség már nem éri őket. A keleti fekvés kedvező a Hoya, a Saintpaulina és a mikulásvirág számára.
☺ A nyugatra néző szobák hamar felmelegszenek, főleg nyáron: itt a növényeket az ablaktól távol helyezzük el. A nyugati fekvésű helyiségek sok, néha túl sok fényt kapnak. Olyan növényeket tartsunk itt, amelyeknek sok közvetlen napfényre van szükségük; ilyenek pl. a Pelargonium, a Begonia semperflorens, és az Allamander - valamint számos más virágos dísznövény.
A FÉNY HATÁSA
Túl sok fény
Ha túl sok fény éri a növényt, az a következőket eredményezheti:
☺ a színes levelű növények megfakulása
☺ a levelek elfordulnak a fényforrástól
☺ az új levelek túl apróra nőnek
☺ a nap legmelegebb szakaszában a növény lekókad
☺ színtelen és élettelen levelek
A túl sok fénytől a levelek megbarnulnak, megperzselődnek, elhalványulnak és összeráncosodnak.
A fényhiány miatt apró, sárga levelek fejlődnek, a virágzat elsatnyul és elvész a levelek tarkasága.
Túl kevés fény
A túl kevés fény a következőket okozhatja:
☺ megnyúlt, sápadt levelek
☺ erőtlen, megnyúlt szár
☺ az új levelek túl apróra nőnek
☺ az alsó levelek felpöndörödnek és lehullanak
☺ a nyári növekedés elmarad
☺ lehulló vagy gyorsan hervadó bimbók
☺ nincs virágzás
☺ a levelek tarkaságát egyszínű zöld pigment váltja fel
Egyéb okok
Számos tünetet eredményezhetnek a fénytől független vagy azzal összefüggésben lévő egyéb tényezők is.